Megnyitott egy projektet. Megnyitotta a Beállítások: Csatlakozószámozás párbeszédablakot (pl. az Opciók > Beállítások > Projektek > "Projektnév" > Csatlakozók > Csatlakozószámozás menüponton keresztül). A Beállítások: Csatlakozószámozás párbeszédablakban kiválasztott egy felhasználó által definiált sémát és kiválasztotta a Megnevezés mappafület. A Formátumcsoportok mezőben kijelölt egy bejegyzést, és a (Szerkesztés) vagy az (Új) gombra kattintott.
Válasszon ki a Csatlakozószámozás: Formátumok párbeszédablakban, a Rendelkezésre álló formátumelemek listában egy "Számláló" típusú formátumelemet, és vigye át a nyíl ikonnal a Kiválasztott formátumelemek listába.
Ebben a párbeszédablakban állítható be a formátumcsoportban lévő számlálók vagy alszámlálók formázása.
A legfontosabb dialóguselemek áttekintése:
Tervlaponként megadható egy tartalékérték a számozáshoz. Pozitív, numerikus értékek adhatók meg, a nulla nem jelent tartalékot.
A tervlap utolsó számlálójának számából kiindulva a számlálók számai szabadon lesznek hagyva a megadott tartalékérték következő többszöröséig. A következő tervlapon a számozás az ennek megfelelően növelt értékkel kezdődik. A tartalékérték ezáltal megadja a számláló szabadon hagyandó számainak maximális számát.
Tartalék/tervlap: 100
A tervlap utolsó számozása: 230
A következő tervlap kezdő számozása: 300
Tartalék/tervlap: 50
A tervlap utolsó számozása: 230
A következő tervlap kezdő számozása: 250
Itt állítja be a tulajdonság értékéhez a pontok szükséges számát. Hosszabb értékek teljes mértékben ki lesznek adva. Csak pozitív, numerikus értékeket lehet megadni. Egy nulla megadásánál a pontok száma változó.
Ezzel a toldalékjellel az érték kitöltődik, feltéve, hogy a pontok szükséges száma nagyobb, mint az érték szélessége. Változó számú karakterek esetén ("0" bejegyzés a Minimális karakterszám mezőben) nem adható meg kitöltő karakter.
Itt adhatja meg a csatlakozók számozásának az irányát. A lehetséges értékek:
- Soronkénti: A sorokon belül balról jobbra történik a számozás.
- Oszloponkénti: Az oszlopokon belül felülről lefelé történik a számozás.
- Rajzlaplogika szerint: A rajzlap alapján dől el, hogy a számozás soronként vagy oszloponként történik.
Ha ez a jelölőnégyzet be van jelölve, akkor két kapcsolási jel között a csatlakozók számozása az Irány pontban megadott sorrend helyett abban a sorrendben történik, ahogy azok a kapcsolási rajzban találhatók. Ennek során a program azokat a csatlakozókat is figyelembe veszi, amelyek olyan különböző kapcsolási jelek között találhatók, amelyeknek bár ugyanaz az azonosító tervjelük, de nincs megjelenítendő tervjelük. Tehát azokról a kapcsolási jelekről van szó, amelyek a tervjelátvétel során azonos tervjelet kapnak.
Megjegyzés:
A Készülékenkénti számozás beállítás akkor alkalmas, ha a számozáshoz az "Egyes csatlakozók" hatókör van kiválasztva. Nagyobb számozási terjedelem esetén a csatlakozószámozásra vonatkozó kiegészítő szabályok (pl. hálózathoz vagy potenciálhoz) lesznek figyelembe véve. Ezáltal egy megváltozott sorrend érhető el.
Alfanumerikus számozás alkalmazása:
Ha ez a jelölőnégyzet be van jelölve, a program alfanumerikus számozást alkalmaz. Ha nincs bejelölve, numerikus számozást használ.
Alfanumerikus számozás használata esetén itt azok a karakterek adhatók meg, amely a számozáshoz felhasználhatók. Csak alfanumerikus karakterek adhatók meg.
Az alfanumerikus számlálókat karakterenként balról jobbra rendezi a program (mint az Excel oszlopai esetén). Ha pl. az "AKS" karaktereket adta meg, a számlálás a következő módon történik: A, K, S, AA, AK, AS, KA, ..., AAA, AAK, AAS, AKA ..., AAAA, AAAK, ...
Visszaállítás szerkezetenként/tervlaponként:
Ha ez a jelölőnégyzet be van jelölve, akkor a számláló a kezdőértékkel indul, ha például megváltozik a tervlap vagy egy szerkezetazonosító. A [Beállítások] menüponton keresztül nyitja meg a Beállítások: számláló visszaállítási terület párbeszédablakot és ott határozza meg a kritériumokat a számláló visszaállításához. Így például tervlaponként vagy főcsoportonként mindig a kezdőértéktől indulhat. A számláló visszaállítása csak akkor értelemszerű, ha a csatlakozó megnevezések különben nem azonosak (tehát pl. a tervlapok száma vagy a főcsoport szerkezetazonosítója különbözik). Csatlakozók megkülönböztetéséhez, amelyek különben azonos nevet kapnak, használjon alszámlálókat.
Ha a jelölőnégyzet nem aktív, akkor a számozáshoz kiválasztott csatlakozókat folyamatosan átszámozza.
A jelölőnégyzet bejelölésével alszámlálót definiálhat. A beállítástól függően az alszámláló beállítási lehetőségei aktiválódnak. Az alszámláló gondoskodik arról, hogy a különben azonos nevű csatlakozók megkülönböztethetők legyenek. Ennél az érték minden alkalommal a kezdőértéktől indul, ha a megnevezések különben azonosak.
Ha a jelölőnégyzet nincs bejelölve, akkor az alszámláló beállításai szürkén jelennek meg.
Ha ez a jelölőnégyzet be van jelölve, akkor az első alszámláló nem jelenik meg. (A formázási beállítástól függően ez az első alszámláló a tervlapon, az oszlopban stb.) Tehát például az "1.1/1.2/1.3" helyett az "1./1.2/1.3" csatlakozó megnevezések jelennek meg.
Beleértve a következő határolójelet:
Ha ezt a jelölőnégyzet bejelöli, akkor az első alszámlálón kívül a következő határolójel sem jelenik meg.
Itt adhatja meg azon csatlakozókat, amelyek számára alszámlálót kíván kiosztani.
Ha potenciálonként egy megnevezést szeretne kiosztani, és a potenciálon belül hálózatonként egy alszámlálót szeretne létrehozni, akkor a "Hálózat" beállítást válassza itt.
Ha a potenciálban mindegyik csatlakozót alszámlálóval szeretné ellátni, akkor az "Egyes csatlakozó" beállítást válassza.
Lásd még